9 dolog, amit tudnod kell a gombákról

Ropogós rókagomba, ízletes vargánya és finom őzlábgomba: Végre itt a gombaszezon. Mikor milyen gombának van szezonja, miért inkább állat a gomba, mint növény, és hol járunk szerencsével, ha gombát keresünk?

Segítségképpen összegyűjtöttünk neked 9 érdekes, és talán megdöbbentő tippet.

1. A tényleges gomba egyáltalán nem látható

Hogy is van ez? Akkor mi a helyzet például a gyönyörű sárga rókagombákkal, amelyeket a lelkes gombaszedők már messziről észrevesznek? Nos, ezek csak a látható termőtestek. A tényleges gomba a micélium, egy finom, fonalszerű sejthálózat a talajban vagy a fagombák esetében a fában. A gombamicéliumok igazi óriások: Képesek akár egy négyzetkilométeren is elterjedni és nagyon sokáig élni. Ez nagy segítség a gombavadászok számára: Bizonyos gombák minden évben azért nőnek ugyanazon a helyen, mert a micélium számára ott tökéletesek a környezeti feltételek. Ez vonatkozik például a vargányára vagy a kucsmagombára.

 

2. Figyeld meg a gombaszezont

Alapvetően az ősz az igazi gombaszezon, de valójában egész évben teremnek a gombák. Már tavasszal nőni kezdenek. Az időjárástól függően már márciusban megjelennek az első ehető gombák, például a lucos tobozfülőke, majd áprilisban terem az ínyencek egyik kedvence, a kucsmagomba.

Júliustól októberig a leggazdagabb gombakínálatot a rétek és az erdők kínálják, ahol a népszerű rókagomba, a vargánya és az őzlábgomba terem. De még télen is találhatunk ehető gombákat, például a téli fülőkét. Egyes gombáknak, mint például a késői laskagombának, még fagyra is szükségük van ahhoz, hogy egyáltalán termőtestet tudjanak képezni.

 

3. Találd meg a tökéletes gombalelőhelyet

Legyen a tányéron friss gomba. De hol találjuk meg? A tapasztalt keresőknek megvannak a saját személyes lelőhelyeik, amelyek pontos koordinátái olyan titkosak, mint a bankkártya PIN-kódja. De van egy rossz hírünk: A legtermékenyebb gyűjtőterületek megtalálásához nincsenek száz százalékig biztos útvonalak. Az, hogy melyik gombafajtát hol találod meg, nagyban függ a talaj összetételétől. Az erdő alapvetően biztos lelőhely, bár – és most jön a jó hír a városlakóknak – sok gomba nő réteken, gyümölcsfák alatt, komposzthalmokon vagy az út mentén. A mezei csiperke és a vargánya tehát a városi parkokban vagy a kertekben is jól érzi magát.

A gombaszedési kilátások alapvetően különösen ígéretesek a lucfenyő- és a bükkerdőkben. Ha már megtaláltad a jó lelőhelyeket, érdemes bejelölni a GPS-koordinátákat az okostelefonodon–- ez biztosítja a jövő évi jó termést.

Ha az egyszerűbb utat választod, magad is termeszthetsz gombát. Vannak otthoni gombatermesztő készletek kertbe, teraszra, erkélyre vagy pincébe!

4. Így szedd helyesen a gombát

Az első alapszabály: a gombát soha ne vágd le, mindig óvatosan csavard ki a földből. A gombagyűjtők ugyanis gyakran azonosítják a gombát a gumó alapján, vagy annak hiányában. Továbbá: A gombákat mindenképpen vödörbe, kosárba, papír- vagy vászontáskába gyűjtsd. A műanyag zacskókban a gomba izzadni kezd, és még a feldolgozás előtt romlásnak indul.

A gombát azonnal tisztítsd meg. Így nem borít be mindent a föld és a tűlevelek, és ezzel kevesebbet kell bajlódnod. Ezenkívül azonnal levághatod a férgek által megrágott részeket, így nem terjednek tovább, és a megmarad gomba ehető marad.

 

5. Csak az ehetőket szedd le

A mérgező gombák felismeréséhez egy gombakalauz a legnagyobb segítség. Tehát ha már találtál egy gombalelőhelyet, akkor az első dolgod a gombák beazonosítása legyen. Soha ne gyűjts gombákat válogatás nélkül úgy, hogy majd később szeretnéd őket beazonosítani, mert így a mérgező gombafajták darabjai összekeveredhetnek a jó gombákkal. Egyes mérgező gombák könnyen felismerhetők – például a légyölő galóca a piros kalapjáról és a fehér foltjairól. A papsapkagomba és a kucsmagomba esetében már bonyolultabb a helyzet. Az előbbi ugyanis rendkívül mérgező.

Ha tehát kétségeid vannak, inkább ne szedd le őket, és csak azokat gyűjtsd be, amelyeket egyértelműen be tudsz azonosítani. Egyébként: gombamérgezés leggyakrabban nem a mérgező fajtáktól, hanem a túl régi, túl sokáig tárolt vagy helytelenül tárolt gombáktól fordul elő.

6. A gombagyűjtésnek is van etikettje

A gyűjtő viselkedjen megfelelően! Vannak bizonyos időszakok, amikor engedélyezett a gombaszedés, de ezek területenként eltérőek. Az ausztriai Vorarlbergben például reggel 7 és délután 5 óra között lehet gombát gyűjteni. Az erdőből továbbá nem szabad akármennyi gombát elvinni – személyenként és naponta két kiló engedélyezett. A gombáknál az egyensúly megteremtéséhez az is hozzátartozik, hogy a fiatal és az öreg gombákat nem szedjük le. A fiatalok még növekednek, és gyakran nehéz beazonosítani őket. Az öregebbek általában már nem olyan finomak, azonban a spóráikat szétszórva még tovább szaporodhatnak. Szóval ne legyél túl mohó!

 

7. Így dolgozd fel helyesen a gombát

Nyersen ehetetlen vagy mérgező a legtöbb gombafajta. A főzés vagy párolás során lebomlanak ezek az anyagok és a gombák többé-kevésbé emészthetővé válnak. A gomba az emészthetetlen kitin miatt nehéz étel a gyomornak. Viszont kevés kalóriát tartalmaz. Például a csiperke vagy a vargánya nyersen is fogyasztható. Azonban inkább menj biztosra, és hőkezeld 10-15 percig, hogy ne legyen esélyük a parazitáknak.

A friss gombát a lehető leghamarabb, lehetőleg 24 órán belül meg kell főzni. Megtisztítva, feldarabolva és ideális esetben mosatlanul akár le is fagyasztható a későbbi felhasználáshoz. Ezeket a műveleteket a legjobb tálcán, tányéron vagy vágódeszkán végezni. Így a darabok nem ragadnak össze, és a megfelelő adagokban fagyaszthatod le őket.

A gombadarabok meg is száríthatók. Ehhez vágd fel a gombákat, helyezd a darabokat sütőpapírral bélelt tepsire, és légkeveréses sütőben 40 fokon szárítsd meg néhány perc alatt. 8. A gombák közelebbi rokonságban állnak az állatokkal, mint a növényekkel

8. Biológiai szempontból a gombák közelebb állnak az állatokhoz, mint a növényekhez

Jól olvastad. A növényekkel ellentétben nem képesek fotoszintézisre. Az állatokhoz hasonlóan szilárd táplálékkal táplálkoznak, de azt oldott formában veszik magukhoz. Ezért a gombák közelebbi rokonságban állnak az állatokkal, mint a növényekkel.

 

9. A rénszarvasok nagy gombarajongók

És még egy fun-fact a végére: A rénszarvasok betépnek a légyölő galócától. A kutatók még azt is gyanítják, hogy az állatok kifejezetten azért keresik a gombákat, hogy elfoglalják magukat a hosszú téli hónapokban.